Hiver, le café chaud et une cigarette nationale

 

Koszsárga égből
gyapotfonálon
lógnak a házak.
Ágbogban álom.

Pincékhez ragadt
sovány utca, kert,
a csönd vatelint
köréjüktekert...

Rozsdás varjúhang
bont holt díszletet.
Aztán egy harang

leng kába ködben.
A van (tán lehet),
ma helyrezökken.

 

 

 

Haza, mégis...

 

ahol emlék rádvicsorul,
jogod kalodába szorul,
ahol idióta a jó,
torokraforr, varasul szó;

ahol vers csúfolt nyüszögés,
büntetlen hasíthat a kés,
ahol tüntetni nem elég,
csőretöltve célszerűség;

ahol bűnt terít ítélet,
jóvátétel ára élet,
ahol gyereked is rab lesz,
mindegy, tűrsz vagy beledöglesz;

ahol már szervbank a tested,
rákod magadnak kerested,
ahol az is kirabolhat,
ki eltemeti a holtat.

*

Mi lehet lenn magasabb még,
szikrás tűzben kalapált ég?
Lehet hűbér, átörökölt
vággyal pokolteríték föld?

Lehet ölnél csigerebb íz,
sárárnál fojtogatóbb víz?
Időtlen örvénybe mi űz,
kese füstté oldjon a tűz?

Szívzugban ép haza érik,
útnak csilló, magos égig
haza, hol gyökerül lélek.
Szerelemszült örökélet.

 

 

 

Ellinikí dimokratía

 

pireuszban partra kergeti
éhség mind a sirályokat
sírnak elveszett kölyökmacska hangon
rebbennek egyre közelébb
kikötőbakon gubbasztok én is
öntöttvas hidege átjár jobban
összehúzom könnyű nyári kabátom
nincs semmim
mit koldus madárnak odaadnék
zsebemben kotorászok
régi érmék bronzreve martak
fájnak e sovány
piszkosszürke kísérők
föllelek ím egy euróst is
némán libegnek kövér hasú kompok
feszül ernyed acélsodratú pányva
ma se futnak ki a parttól messzi habokra
maradék drahmán szélbefeszülnek
két árbócon a vásznak
pengnek a lanthúr kötelékek
nyomdokvízre testes sirályok le- lecsapnak
húszason periklész párkákra mereng
járomcsontján búcsút csillan még e ködös nap
rézdarab múltbaveszett semmikorong
feketült szók ΕΛΛΗΝΙΚΗ ΔΗΜΟΚΡΑΤΙΑ
sikongj csak európé bikahágta cemende
sós habokon naplemente
megvérzi ez égbehajított egy euróst
mielőtt tengerbe zuhanna
ketten rángó gyomorral
nézzük e bíbor hanyatlást
ülök rozsdavirágos kikötőbakon
borzongat sóízű szél
sirály lábam mellé települt
szutykos szárnyát félig leeresztve
pireuszban ma legnyomorultabb
sír kölyökmacska hangon
arcomat nézi