Fonódjunk gyökerekké


gyönyört adj – belevesszek
szeresd véresre számat
zúduljanak pihéző percek
fakadjon föl varos alázat

izzó öled csodakútján
bokorodjon csillagköd az égre
átgyökerült erek útján
zúgjon a vér jelet égve

áradjon öröklétig a tenger
ringva-zihálva győzzünk halálon
csontunkra istenüljön ember

gyöngyvert bőrünkre álom szitáljon
s míg rámólmosodik a tested
arcomat lombos arcoddal fedezzed

 

 

Kibillent áhítat


Csönd van:
kis halott fiam beszél.
A szennyesvödör
véres szája ásít.
Futni kell a kifulladásig –
a szerelem roppant gyönyör.
Áldassék a jó abortusz!
Ferdére billent a korpusz.
Halott kisfiam beszél.
Fejemben lármát ver a vér.

 

 

Isten-fogyatkozás


akárha fény
ócska tükörben:
a hajnal megvakul
kristályhodó
üres csönd –
lépések alatt
éjszaka roppan
fogak között
üvegcserép –
a bokrok alja
jeltelen tömegsír
bukott angyalok
végetlen körtánca
– minden múlás ravatal
isten-fogyatkozás
fanyar füst
mintha gyász:
a tor elmarad!

görcsbe iszonyúlt
     fákról torz idő
aranyat hullajt
     hamis aranyat